A budai várban unatkoztam és az Ericcson R310-es téglafonommal szórakoztam. 3310-es Nokiám sosem volt, de nagyon megérintettek az akkor már elavultnak számított hőskori gépezetek. Íme az eredmény:

Elégico-óda a 3310-eshez

Ó gyönyörök telefonja te

Kit a Nokia gyártott le

Bárcsak ott lennél megint

A kezeikben mely fülük felé legyint

Mikor felvesznek érchangú csöngésedből

Hisz akkor újra érezhetné mindenki

Hogy gyártód mily leleményesen talált ki

Fejlesztve emberek izmát

Emelve tested tégláját

Melyre előlap választható minden színből

Szoftvered játéka a kígyó

Melyen csúcsot dönteni mily jó

Háttérvilágításod fényárjában

A zöld világos árnyalatában

Pompázik könnyet csalva szemünkből

De mit ér a könny, ha ez már múlt

Ha ez az emlék feledésbe fúlt

Példányaid polcokon porlanak

Az emberek polifonikusan hallanak

Csengőhangokat a telekommunikáció új

gépeiből

dátum: 2oo7. o1. o6.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.